„Budapesten közel 25 százalékkal voltak drágábbak az átlagos albérletek júliusban, mint egy évvel korábban” – derült ki a KSH és az Ingatlan.com közös lakbérindexéből. Augusztusban a budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak.

A kollégiumi szobák sokkal olcsóbb megoldást jelentenek, mint az albérletek. Ám az infláció és az ukrajnai háború miatt hozott kormányzati döntések mellett a kollégiumok villany- és gázszámlái is jelentősen emelkedni fognak.

Jelenleg a felsőoktatásban 54 500 kollégiumi férőhely van, ebből 44 400 állami fenntartású intézmények kezelésében van, amelyek közül a férőhelyek felszabadult részét szociális alapon osztják ki, ugyanakkor a túljelentkezés szinte minden évben 130-140%-os.

A kollégiumok mintegy 35%-ában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni. A kormány 2016-ban indított kollégiumfejlesztési stratégiája nagyon lassan halad, a szakértők sürgetik további férőhelyek létrehozását. Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség,de egyesek szerint még ennél is nagyobb arányú fejlesztés szükséges a fővárosban – Budapesten legalább 10 000 új férőhely kellene. Ehhez nagy segítséget nyújtana a Budapest Diákváros projekt megvalósulása, amely 10-12 000 új férőhelyet biztosítana. A projektről azonban mélyen hallgat a kormány, nem csoda, hiszen alig egy év múlva itt az Atlétikai Világbajnokság és a Diákváros első üteme – amely a stadionalku ferencvárosi feltétele volt – a tervezés, az engedélyeztetés hosszadalmas folyamatát tekintve biztos, hogy nem fog elindulni.

A Fudan terve nem kizárólag a Diákváros projekt meg nem valósulása miatt okoz felháborodást. Nyilvánvaló, hogy a magyar köz- és felsőoktatásba nem fognak a közeljövőben komoly pénzeket ölni, elszállt az államadósság és nem kaptuk meg az uniós forrásokat. A NER politikusai ugyan láthattak nyugati egyetemeket belülről is, de úgy látszik a hazatérés után a szenilitás szelleme szállta meg őket, mintha fel sem tudnák fogni, hogy egy közoktatásban dolgozó tanár munkája érhet havi 2000 eurót, vagy egy egyetemi oktató munkája érhet akár évi 80 000 eurót. Pláne, hogy mit jelent úgy egyébként ideológiáktól független teljesítményt nyújtani az oktatás területén.

Miután nyilvánosságra került a Galvani hídhoz kapcsolódó útfejlesztések nyomvonalterveinek hatástanulmánya, minden szereplő aktívan próbál érdeket érvényesíteni.

A ferencvárosi lakossági fórumon szinte teljesen értelmetlenül csak az Ecseri út 2x2 sávos nyomvonalterveket ismertették részletesen. Annak ellenére, hogy nincs olyan politikai szereplő a helyi közéletben, aki ezt a nyomvonalat bármilyen műszaki kivitelezési formában támogatná valaha. 

A Határ úti nyomvonalak azonban már sokkal érdekesebb témát adnak az értekezésre.

Egyértelmű, hogy a  Vitézy-Fürjes duó kezére játszanak azok a szereplők, akik elkezdik tologatni a nyomvonalat egyik vagy másik oldalra.

Sajnos a Wekerlei Társaskör Egyesület elébe menve mindenféle egyeztetésnek a Határ út ferencvárosi oldalának szereplőivel a 2. számú nyomvonal kicsit megváltoztatott verziója melletti hittétellel.

A Wekerlei Társaskör Egyesület javaslata alapján: 
 az út a Wekerletelepet és a József Attila telepet a lehető legrövidebb
szakaszon érinti;
 a teljes nyomvonal kéreg alatt fut, ami által sokkal kisebb környezeti
károkozás érhető el;
 az erdő minimálisan sérül, a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület marad
meg.

Vajon a Kiserdő hogyan sérül "minimálisan", ha a teljes kéreg alatt futó nyomvonal a Kiserdő alatt menne el... Odavarázsoljuk azt a kéreg alatti nyomvonalat fakivágás nélkül?!

Én teljesen megértem az Egyesület azon szándékát, hogy a Wekerletelep érintett része nem szeretné elszenvedni a Határ út 2x2 sávossá bővítésének káros hatásait. Ugyanígy vannak ezzel a József Attila lakótelep lakói is. Ezért sem tartom fairnek a nyomvonaltologatást az egyik vagy másik oldalra.

Minden látszat ellenére nem vagyunk rákényszerülve arra, hogy válasszunk és módosítgassunk a "felkínált" nyomvonalak között, hiszen a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 11/2020-02-27/FKT határozatának 11. pontja kimondja:

"amennyiben a 9. pont szerint vizsgálandó hat alternatíva közül a Tanács 2020.december 31-ig nem tud döntést hozni, a Projekt pesti végpontja a Soroksári útra vezető, a Ráckevei-Soroksári Duna-hídhoz kapcsolódó közúti csomópont legyen"

Személyes álláspontom az, hogy bármelyik nyomvonal kivitelezése súlyos és visszafordíthatatlan károkkal járna mind a Wekerletelep, mind a József Attila lakótelep lakosságának szempontjából. Ezért én egyik nyomvonalváltozatot sem tudom támogatni, és erre kérem a kispesti oldal szereplőit is.

Nyomvonaltologatás helyett egységes kiállás legyen a tekintetben, hogy nem akarjuk a Határ út vagy az Ecseri út 2x2 sávossá bővítését! 

A Galvani híd beruházáshoz kapcsolódó úthálózat nyomvonalának ügyében lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincsen visszaút. Ma kiszivárgott az egyik online portálon a hatástanulmány, amely az egyes nyomvonalak tervezésére, vizsgálatára szorítkozott. A tanulmányból egyértelműen kitűnik, hogy mindenképpen a Határ úton szeretnék levezetni a Ferihegyi gyorsforgalmi út irányába a Galvani híd autósforgalmát. Mindezek mellett nyilvánvaló, hogy bármelyik nyomvonalváltozatot „választanánk”, minden esetben fakivágással járna a beruházás.

Az előző ciklusban már napirenden volt a József Attila lakótelep és környékére vonatkozó szabályozási terv „megújítása”. A jelenleg hatályos építési szabályzat még 2002-ben készült, amely a következőket mondja ki:

„28. § A Csengettyű utcai terület (38236/142 hrsz.) erdészeti módszerekkel (kötésben) telepített fás növényállományú területén, valamint a Határ u. - 3-as villamos - M5 közötti keretövezetbe sorolt erdőművelési ágú területen (a 38236/373 hrsz. egy része) beépítés nem engedélyezhető. A meglévő fás növényzet kondicionáló zöldfelületként megőrzendő.”

ám az alábbi paragrafus engedélyezi közlekedési építmény megvalósítását.

„30. § (1) Az övezet területén a keretövezetben megengedett építmények közül csak

- közlekedési építmények és

- távvezeték helyezhető el.”

2017-ben az akkori Fideszes városvezetés azzal érvelt a Kiserdő megmenekülését vizionálva, hogy az új szabályozási terv nem fogja megengedni út megépülését erdőterületen. 

Paradox módon Bardóczi Sándor, fővárosi főtájépítész és Ferencváros jelenlegi polgármestere is ugyanezt az érvet hozta fel, amikor a Kiserdő helyi természetvédelmi területté nyilvánításának szükségtelenségéről beszéltek.

2017 óta 3 év, a legutóbbi önkormányzati választás óta majd 1 év telt el, a mindenki által beígért szabályozási terv, amely állítólag megmentené a Kiserdőt, a kanyarban sincs. Megválasztásom után az egyik első lépésem volt a Kiserdő helyi természetvédelmi területté nyilvánításának kezdeményezése – ez, bár jogilag, a közérdekre való tekintettel lehetséges lenne – ez eddig sajnos nem történt meg, fővárosi vezetés 2020 áprilisa óta pedig egyáltalán nem reagál a hivatalos megkereséseimre. Én továbbra is csak annyit ígérhetek, hogy minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a Kiserdőért és arra kérem Baranyi Krisztinát és Karácsony Gergelyt, hogy álljanak mellém, harcoljunk együtt a felesleges erdőpusztítás ellen.

Az Atlétikai Stadion beruházásához kapcsolódó környezetvédelmi hatástanulmányt lassan egy éve elkészítették a Nógrád Megyei Kormányhivatalban. Arról azonban senki nem beszélt, hogy ennek a nagy volumenű sportberuházásnak milyen környezeti hatásai lesznek, tekintettel arra, hogy az jelentős mértékben NATURA 2000-es területet érint.

Az, hogy az Atlétikai Stadionnal érintett beruházási terület NATURA 2000 besorolás alatt áll tulajdonképpen azt jelenti, hogy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési státusszal rendelkezik. A NATURA 2000 területek jelenleg érvényes határai itt főleg a tervezési terület nyugati és déli részén, a tervek szerinti létesítési helyszíneken belül helyezkednek el. Ebből a szempontból a tervezési területen belül különösen problémás az egykori VITUKI telephelye, még a toronyház helyszínét is érintően a Ráckevei-Duna-ág területének kiszögellése a Kvassay-zsilip környéke.

A természetvédelem vezérelve, az ökológiai hálózat elve szerint az egyes természeti jellemzőkkel rendelkező területeket, olyan funkcionális rendszerben,ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Tehát az ökológiai hálózat lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között létező, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszer. Az Atlétikai Stadion területére levetítve: az ökológiai hálózat területei a Duna főága és a Ráckevei-Duna-ágra esnek és ökológia folyosónak számítanak, illetve az utóbbi partja menti jobb természetességű élőhelyek tartoznak még ide pufferterületként.

Információim szerint a területen elhelyezkedő ökológiai hálózat elemeit az illetékes nemzeti park igazgatóság javaslata alapján ugyan kijelölték, de a területek pontos lehatárolásának kihirdetése és kataszteri nyilvántartásba vétele még nem történt meg.  Ez már önmagában problémát jelent.

Az elkészített előzetes hatástanulmány kimondja, hogy "a Duna partmenti övezetének tervezett teljes átalakításával és egyéb beavatkozásokkal meglehetősen korlátozottak a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok megmaradásának esélyei, a projekt megvalósulásával kialakuló környezteti feltételek pedig nagy bizonyossággal még kevésbé fognak nekik kedvezni." Mindez pedig a tanulmány szerint független a beruházással érintett környezet jelenlegi vagy jövőbeni természeti állapotától. 

A környezetvédelmi hatástanulmány "javaslata" szerint a beruházás megvalósítása érdekében a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek jelenleg érvényes határának "korrekciója" szükségeltetik.  Fontos tudni, hogy a kijelölt területeknek minden, hazánkban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fedniük, így biztosítják a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fennmaradását. Tehát csak úgy átrajzolgatni a határokat nincsen mód, a Natura 2000 területeket kizárólag szakmai alapon lehet meghatározni.  Ezenfelül az Európai Bíróság számos ítélete kimondta, hogy a kijelölés során a gazdasági, társadalmi és egyéb szempontok tagországi szinten történő figyelembe vétele a közösségi joggal ellentétes. Ugyanakkor a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt kormányzati beruházás státusszal bír, így a lehetőség megvan arra is, hogy egy tollvonással átírják a vonatkozó kormányrendeletet.

Nem mehetek el szó nélkül a tegnap megérkezett fővárosi válaszlevél mellett, amely szerint a ferencvárosi Kiserdő "nem minősül fővárosi védelemre érdemes területnek".

Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes, aki egyébként az egyik magyar zöld párt tagja is ugyan leírja levelében, hogy "a Tvt. 22. § d) pontja ugyan lehetővé tenné a javaslatban szereplő erdő védetté nyilvánítását, azonban a természetvédelem - annak jogszabályi és intézményi rendszere alapján - elsősorban a természetközeli és biodiverzitás fenntartásában kiemelkedő szerepet játszó területek megőrzésének eszköze".

Lássuk pontosan mit is mond a Természetvédelmi törvény (Tvt.) 22.§-a pontosan:

22. § Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes

a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket;

b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;

c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;

d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;

e) élőállat gyűjteményeket;

f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;

g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;

h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;

i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;

j) tipikus és ritka talajszelvényeket;

k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket.

A ferencvárosi Kiserdő kiemelt szerepet tölt be a József Attila lakótelep lakosai egészségének megőrzésében és egészségvédelmében.

Mi ez, ha nem KÖZÉRDEK?

A Galvani híd megépítése és a hozzá kapcsolódó úthálózatfejlesztés azonban veszélyezteti egységes fennmaradását. Évek óta megy a huzavona a Határ úti nyomvonal kijelölése körül. Tudjuk, hogy ha erre fog megvalósulni az úthálózatfejlesztés, nemcsak a Kiserdő integritása veszik el, hanem a József Attila lakótelep lakóinak egészsége is veszélynek lesz kitéve. 2x2 sávos gyorsforgalmi út épül, véderdő nélkül, amely eddig 

Dorosz Dávid levelében elismeri, hogy védetté lehetne nyilvánítani a Kiserdőt. Tehát a jogszabályi lehetőség adott.

Akkor miért nem teszi meg a főváros? A politikai akarat hiányzik?

Budapesti ZÖLD politikát hirdettek, Budapesti Nagyerdőt ígértek, mégis a ferencvárosi Kiserdő helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása marad el, amelynek megvédése az ellenzéki ellenállás, a következetes zöld politika szimbóluma volt.

Ezúton kérem Karácsony Gergelyt mint Budapest zöld ügyekért elkötelezett főpolgármesterét, hogy vizsgálja felül a döntést, amelyet hoztak és képviselje következetesen azt a zöld politikát, amely mellett hitet tett az őszi önkormányzati választási kampányban. 

Ács Dániel 444-es újságíró tegnap ismételten olyan cikket közölt személyemmel kapcsolatban, amely a tények mellőzésével vágott össze különböző idézeteket tőlem.

Erre most tények rögzítése mellett először és utoljára reagálok. 

1. Parkolás

- 2017 decemberében döntött úgy a képviselő-testület, hogy felbontja a parkolásüzemeltetési szerződést a Ferpark Kft-vel és közbeszerzési eljárás keretében új céggel köt megállapodást.

- Ezután 2018 májusában határoztunk arról, hogy egy szakmai véleményező bizottságot állít fel a képviselőtestület. A közbeszerzési eljárást a Papcsák ügyvédi iroda bonyolította le, így már akkor is tudni lehetett, hogy Fidesz körökből fog kikerülni a nyertes és a bizottság csak a látszatnak van.

- A közbeszerzési eljárás 2018 szeptemberében indult, és 2018 december 13-án egy paródia keretében eredménytelennek nyilvánítottuk.

- Ezután indult egy ominózus közbeszerzési hatósági eljárás, amely még folyamatban van - lényegében Kupper András kegyvesztett lett (urban legend, hogy miért), így Papcsák és Pesti Imre most a saját eszközeikkel kivezetik a "piacról". Senki nem olyan hülye, hogy ne lássa: kitört a fideszes belharc Ferencvárosban (és ez várható is volt). 

A fentiek következménye:

2019 december 31-ig ugyanúgy a Ferpark kft. látja el a parkolásüzemeltetési feladatokat az addigi díjazásával, plusz a szerződés felbontásának eredményeképpen a parkolóórákat és egyéb eszközöket meg kellett vásárolni tőlük (mondjuk ugyanúgy azokkal dolgoznak tovább).

Mennyibe fáj a meggondolatlan szerződésfelbontás a kerületnek?

2018-ban bruttó 958.167.392 Ft.- (ez csak a szolgáltatási díj), ez nettó: 754.462.512.- Ft, PLUSZ az alábbi összeg, amelyről pontos számokat nem tudunk: 

"a FER-PARK 2010 Kft. tulajdonában álló, a parkolási rendszer működtetéséhez szükséges technikai eszközök Megrendelő által átvételre kerülnek, és ennek során az ellenértéket úgy kell megállapítani, hogy annak mértéke nem haladhatja meg a jelenleg hatályos parkolásüzemeltetési tárgyú vállalkozási szerződésben megállapított havi szolgáltatási díj kétszeresét"

Mi volt az oka?

a tartózkodás egyetértést jelent részemről a javaslattal, de 

- egyfelől nem volt számszakilag előkészített, a realitások talaján állva nem nehéz belátni az erőviszonyokat: fideszes többséggel szemben állva nem tudja senki befolyásolni a folyamatokat, pláne kontrollálni egy fideszes belharcot. Aki azt gondolta, hogy a szerződés felbontásával, és új közbeszerzési eljárás kiíratásával a jelen politikai körülmények között nem fideszes maffiózó kezébe kerül legalább 10 évre a parkolásüzemeltetés az - bocsánatot kérek - naiv.

- másfelől, az én véleményem az, hogy az egész ferencvárosi parkolási rendszert az alapoktól kell újraépíteni (hacsak nem lesz egységes fővárosi parkolási rendszer, az egy új helyzetet teremtene), kezdve ott, hogy nincs közvetítői szolgáltatás, hanem az önkormányzat maga látja el a parkolásüzemeltetés feladatát.

- végül: ahogy várható volt, beláthatatlan következményei lettek - főként anyagi vonatkozásban - a szerződés felbontásának és a közbeszerzési paródiának, ilyen módon felelősen gondolkodó politikus nem tesz javaslatot egy teljes rendszer szétzilálására, kockáztatva, hogy az teljes egészében összeomolhat. Egy Polgármestertől is felelőtlenség, főleg gyenge lobbierő és koncepcióhiány esetén, ellenzéki politikusként/polgármesterjelöltként pedig pláne, mert azt mutatja, hogy az ember nem mérte fel jól a politikai helyzetet.

Sajnálatos, hogy Ács Dániel újságíró ebben az évben semmilyen hivatalos formában (telefon, email, fényposta) nem keresett meg ez ügyben, csak 4-5 évvel ezelőtti nyilatkozatot vesz elő, amelyekkel kiválóan lehet manipulálni.

Arra azonban még nem kaptunk választ, hogy Baranyi Krisztina, ha oly' vérmesen harcolt a parkolásüzemeltetés önkormányzati kézbe vételéért, miért javasolt  a 2019 február 21-i, majd a 2019 április 25-i képviselőtestületi ülésen, hogy a befuccsolt idei közbeszerzési eljárás után újból írják ki a közbeszerzést a ferencvárosi parkolásüzemeltetésre. 

2. Az ellenzéki magatartásra tett nyilatkozatomat továbbra is fent tartom.

A jelenlegi politikai környezetben két dolgot kellett mérlegelni ahhoz, hogy az eddigi ellenzéki munka ne a kukában landoljon. Egy - le akarjuk-e váltani a Fideszt helyben? Az én válaszom az, hogy igen. Kettő - Hogyan van erre a legnagyobb esélyünk? Ha az összes ellenzéki szereplő egységesen feláll és úgy megyünk ősszel a választási harcba. Ebbe a körbe beletartoznak a helyi szocialisták is, tetszik vagy nem. Ha elkezdjük egymást ledarálni, megint a Fidesz nyer és semmi nem fog változni a kerületben. Ellenzéket lehetett volna váltani, de ennek ideje nem itt és most van, a választások előtt 3 hónappal. Akinek most nem Bácskai János a politikai ellenfele, hanem azok a helyi ellenzéki szereplők, akiket szövetségeseknek kellene megnyernie a Fidesz elleni küzdelemhez, az a Fidesz kezére játszik.

3. Ráday-Lónyai ingatlaneladás

Nem szeretném ragozni, csupán annyi megjegyzést tennék, hogy mivel a 444 és Ács Dániel naprakész és pontos nyilvántartást vezet a szavazataimról az elmúlt öt évből, így a válaszlevélben általam vélt tartózkodás szavazat, őszerinte egy nem volt. Lehetséges, ettől az érvelésem továbbra is fennáll. Nem striguláztam sem a kormánypárti, sem az ellenzéki képviselőtársaim szavazatait az elmúlt öt évben, én nem ezzel voltam elfoglalva.

2019. április 9-én a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala a MÁV kérelmére a Budapest-Ferencváros-Kelebia vasútvonal fővárosi nyomvonalának megvalósítása tárgyában megadta a környezetvédelmi engedélyt.

A szomorú hír a ferencvárosiak számára az, hogy a Határ út mentén fekvő erdőterületből mintegy 1 hektár erdőterületet fog érinteni a beruházás, amely kapcsán "a legnagyobb változást a Határ úti Kiserdő déli erdőrészleteinek igénybevétele fogja jelenteni a Határ út és rendezőpályaudvar között, azonban a hatástanulmány szerint "a hatás elviselhető mértékű lesz."

Az engedély alapjául szolgáló tanulmány maga írja le, hogy: 

"Határ út mellett nagyvárosias telepszerű (pl.: József Attila lakótelep); kertvárosias, intenzív beépítésű; kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületek találhatók. A Határ út mellett közvetlenül pedig véderdők találhatók (Határúti Kiserdő)."

 valamint, hogy

"Az érintett erdőterületek közül a Budapest IX 2/A erdőtag elsődleges rendeltetése parkerdő, míg az 5/A és 5/B erdőtagok elsődleges rendeltetése településvédelmi erdő. Ugyanakkor ezek az erdőtagok, illetve a tőlük ÉK-re, a Wekerle-telep és József Attila lakótelep között húzódó nagyobb kiterjedésű erdőterület ma már elsősorban közjóléti célokat is szolgál: kedvelt kirándulóhelye, kutyafuttatója és relaxációs területe az itt lakóknak. Hasonlóan a zöldfelületi rendszerek jelentős elemét alkotják a városi környezetben a díszparkok, emlékparkok, temetők; az előbbiek jelentős rekreációs potenciállal is bírnak."

A már megszokott "hidegen hagy minket a természet és élővilág" magatartást mi sem mutatja jobban, miszerint a szakértők leírják, hogy 

"Ezek az erdőterületek azonban élővilágvédelmi szempontból nem értékesek, zavartak, így védett állatfajok jelentős egyedpusztulásával nem kell számolni."

miközben (idézet szintén a hatásvizsgálati tanulmányból):

"A tervezett 150-es vasútvonal mellett gyakran előforduló élőhely, elsősorban az alábbi helyeken:
− Határ út menti Kiserdő, valamint a Határ út melletti villamospálya és iparterületek közötti erdő foltok;

[...]

"A nagyobb parkokban, erdőfoltokban, ahol idősebb hazai fafajok is előfordulnak (pl. Határ úti Kiserdő idősebb állományai) nem zárható ki a védett nagy és kis szarvasbogár jelenléte sem (Lucanus cervus, Dorcus parallelipipedus)."

Szintén nagyvonalúan cinikus megállapítás, hogy

"Minimálisan csökkeni fog üzemelés alatt a Határ úti kiserdő kiterjedése, de ez a teljes kiterjedéséhez képest elenyésző lesz és a Kiserdő – elsősorban relaxációs, kikapcsolódásra és kirándulásra használt – belső tömbje nem lesz érintve a beruházás által."

Itt mindössze azt az aprócska tényt felejtik el közölni, miszerint a Kiserdő belső tömbjét a Határ út fentebbi részének, a NIF Zrt. által "menedzselt" többsávosítása veszélyezteti!!!!

Az már csak hab a tortán, hogy a hatóság olyan "majdani kármentesítést" hagyott jóvá, amelynek láttán már csak fogni lehet a fejünket:

"Minimálisan de megváltozik a terület zöldfelületi rendszere is, a Határ út menti zöldfelületek minimálisan csökkenni fognak. Ezt megfelelő intézkedéssel (üzemtervezett erdőterületek pótlásával) javítani lehet."

"Az igénybevett Határ úti Kiserdő üzemtervezett erdőtagját pótolni szükséges. A pótlást lehetőleg a Kiserdőhöz kapcsolódóan kell elvégezni, a tervezési terület közelében."

Ferencváros polgármestere a Magyar Nemzetnek adott legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy

"a kerület zöldterületeink aránya megközelíti a negyven százalékot, 2014 októberétől Ferencvárosban több mint 16 ezer négyzetméter új zöldfelület létesült",

a fenti zöldterület-csökkenésről azonban már diszkréten hallgat...

... pedig nyilvánvaló, hogy a kialakult vegetációk megőrzése alapvető közjóléti érdek - főként a véderdők tekintetében, az Aszódi lakótelep lakóinak viszonylagos nyugalma pedig a ferencvárosi rendezőpályaudvar fejlesztésével megszűnik. 

Ezek után nem nagyon érhet meglepetés a Kiserdő belső tömbjének sorsa kapcsán sem, a fenti diadalittas nyilatkozat után csak a Határ úti nyomvonal-bejelentés időzítésében lehetünk biztosak.

Jurák Kata újságíró a Magyar Idők förmedvényben az ápolási díj minimálbérre történő emeléséért tartott pénteki tüntetés kapcsán csak azzal tud foglalkozni, hogy kik szervezték meg azt, kihasználva egy újabb alkalmat egy kis soros-böffentésre.

Nem vagyok közvetlenül érintett, nem kell egyetlen hozzátartozómat sem otthon ápolnom, de erre bármikor sor kerülhet. Aki legalább fél órát rászánt a péntek délutánjából arra, hogy körülnézzen ezen a tüntetésen, megérti, milyen nehéz feladat ellátni napi 24 órában egy beteg hozzátartozót.

Egyáltalán nem érdekel, hogy ki szervezte, milyen háttérrel, milyen pénzből a tüntetést.

Nem érdekelnek a kommunikációs lózungok, hogy

"a kormány teljes mértékben egyetért..." 

..., hogy

"széles körű párbeszédet indítanak az ápolási díj emeléséről, több szakmai és civil szervezet, érdekképviselet és a szociális ágazati egyeztető fórum javaslatait is meg fogják hallgatni"

..., hogy 

"mióta kormányon vagyunk x%-al nőtt az ápolási díj összege..."

..., hogy 

"majd ősszel...."

Mit hallgattok meg??? Milyen párbeszédet indítotok???? Milyen %-okkal jöttök????

A számok magukért beszélnek: 

alapösszegű ápolási díj: (nettó) 29 340 forint

emelt összegű ápolási díj: (nettó) 44 010 forint

kiemelt ápolási díj: (nettó) 52 815 forint 

Nem érdekel senkit a %-statisztika, nyilvánvaló, hogy 2018-ban ez az összeg méltánytalan, elfogadhatatlan.

Ahhoz nem kell párbeszéd, ágazati fórum, két tollvonás és a szándék, a segítség már meg is érkezhetne. 

Miért nem volt széles körű párbeszéd az országgyűlési képviselők fizetésemeléséről, a pártalapítványok támogatásának emeléséről...? A kérdés költői, a választ tudjuk: mert az nekünk jár, hiszen utolsóként került sor a mi fizetésemelésünkre. Tiszta röhej... még mindig nem sül le a bőr egyetlen politikus pofájáról....

Jurák Kata a NER kötelékében az újabb sorosozós igazságosztással szégyenteljes módon köpte szembe a beteg gyerekeket, fiatal felnőtteket, idős gondozottakat, és az ápolásukat végző családtagjaikat. De mit is várhatnánk egy jól működő gépezet egyik - saját jóérzéseit háttérbe szorító - láncszemétől...

Sajnálom, hogy nőtársam eljutott odáig, hogy

nem szorul össze a szíve, amikor egy ilyen családdal találkozik,

nem érez semmifajta szolidaritást, sőt késztetést sem, hogy megismerje küzdelmes mindennapjaikat,

nem gondol bele, hogy amikor egy ilyen témájú tüntetésről propaganda üzemmódban szól írásában, ő maga is kerülhet még ilyen helyzetbe.

Nem érdekes a városvezetés számára, hogy hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt nyomozás folyik a korábbi ingatlaneladások kapcsán, most egy rendeletmódosítással zöld utat nyitna az önkormányzati lakásvagyon csaknem korlátok nélküli elidegenítésének.

A jelenleg hatályos rendelet szerint ugyanis

"A 2015. június 1-jétől piaci alapon, a (9) bekezdésben meghatározott eljárás keretében bérbeadott lakások a lakóház társasházzá alakítását követően nem értékesíthetők."

a rendeletmódosítás azonban ezt a rendelkezést kivenné, és helyette az alábbi  kitételt írná elő:

"Szociális bérlakás csere útján megszerzett bérleti joga, valamint piaci alapon bérbeadott lakás esetében legalább a bérleti szerződés megkötésétől számított 36 hónap elteltét követően lehet dönteni a lakás elidegenítéséről.”

Szóval az elidegenítési tilalom kuka, mehet a "szabadrablás".

Az önkormányzathoz míg 2001-ig 43 db, addig 2016-ig 1459 db lakáskérelem érkezett be.

mindeközben 

2001-ben még 7154 db lakást tulajdonolt az önkormányzat, 2016-ban már csak 3482-t. 

További tényadat, hogy 2018. január 25-én a városvezetés 15 db önkormányzati épület eladásáról döntött, amely ügyletek majd több mint 500 db lakás (563) kiesésével járó önkormányzati ingatlanvagyon csökkenést eredményeznek. 

A csökkenő ingatlanvagyon mellett megnövekedett lakásigénylések száma egyértelműen egy olyan spirálba vezet, ahol már az önkormányzat felelős gazdálkodás híján nem tud (valójában nem akar) gondoskodni a kerület lakosairól. Mondjuk kimondottan ez is a cél: a "senkit nem hagyunk az út szélén szlogenből" csak annyi igaz, hogy csak azt nem hagyjuk ott, aki nekünk tetszik. Egyébként pedig kiosztjuk a haveroknak, amit még tudunk, lám majd jogszerűen, hiszen van rá rendeletünk, a morál pedig - ahogy eddig is - megy a kukába.

Egy önkormányzati képviselő élete sosem könnyű, de egy adattáblázatért semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó  a képviselői tiszteletdíjam sem több mint 3,5x-esét, sem több mint 2x-esét kifizetni.

Még március elején beadtam a Ferencvárosi Intézményüzemeltetési Központhoz (FIÜK) egy közérdekű adatigénylést a Ferencvárosi Művelődési Központ üzemeltetésére vonatkozó polgári jogi szerződések kiadása céljából. 

A közérdekű adatigénylésemben nem csak a polgári jogi szerződések egyszerű táblázatba foglalását kértem, hanem a hozzátartozó teljes dokumentáció részemre történő megküldését is.

Válaszként azt kaptam, hogy rendben, de a FIÜK "alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna" a közérdekű adatigénylésem teljesítése, így fizessek - önkormányzati képviselőként! - 353.487.- Ft-ot. 

Az összeg a kért adatok feldolgozását és a dokumentumok szkennelését foglalta magában, amely tevékenység 2 fő munkatárs 92 órájába kerül 1609 Ft/fő óradíjjal. 

Intézményvezető Asszonnyal történt levélváltást követően annyiban módosítottam az adatigénylésem tartalmát, hogy csak a szerződésekre vonatkozó táblázatra tartok igényt, míg a hozzátartozó dokumentációba engedjen betekintést. 

Nos, a táblázat előállításáért már csak 199.966.- Ft-ot kér tőlem az Intézményüzemeltető, ugyanis a 2 fő munkatárs az adattáblázatot 52 óra időtartamban tudja elkészíteni, tekintettel arra, hogy

"a korábban jelzett munkadíj nagyobb része a kért adatokból létrehozott táblázat elkészítésével függ össze, mivel annak elkészítéséhez az érintett időszakban keletkezett dokumentum egyenkénti feldolgozása, azaz az adatokból egy adatbázis létrehozása szükséges"

Tehát a XXI. században egy közigazgatási szerv a feladatkörében ellátott tevékenysége során kötött szerződéseket kizárólag papíralapon a pincében tárolja, és semmilyen elektronikus adatbázissal nem rendelkezik azokról. Nem 20 évre visszamenőleg kértem dokumentumokat, csak az elmúlt 3 év szerződéseit, de láthatóan ez nagy kihívást jelent.

Önkormányzati képviselőként  a törvény erejénél fogva Ferencváros egészéért vállalt felelősséggel kell képviseljem a választók érdekeit. Nem véletlenül kértem ki a fenti adatokat, nem csak nekem, de a kerület lakosságának is joga van ahhoz, hogy a Művelődési Központ közpénzből fizetett üzemeltetésére vonatkozó adatokat megismerhesse. Egy táblázat előállítása a mai világban nem igényelhet 52 óra munkaidőt, és pofátlanság 200.000.- Ft-ot kérni érte. 

Így utolsó lépésként a polgármesterhez fordulok, hogy utasítási jogkörében eljárva intézkedjen a pofátlan összeg visszavonásáról és részemre a kért adattáblázatot térítésmentesen történő megküldéséről.