„Budapesten közel 25 százalékkal voltak drágábbak az átlagos albérletek júliusban, mint egy évvel korábban” – derült ki a KSH és az Ingatlan.com közös lakbérindexéből. Augusztusban a budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak.

A kollégiumi szobák sokkal olcsóbb megoldást jelentenek, mint az albérletek. Ám az infláció és az ukrajnai háború miatt hozott kormányzati döntések mellett a kollégiumok villany- és gázszámlái is jelentősen emelkedni fognak.

Jelenleg a felsőoktatásban 54 500 kollégiumi férőhely van, ebből 44 400 állami fenntartású intézmények kezelésében van, amelyek közül a férőhelyek felszabadult részét szociális alapon osztják ki, ugyanakkor a túljelentkezés szinte minden évben 130-140%-os.

A kollégiumok mintegy 35%-ában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni. A kormány 2016-ban indított kollégiumfejlesztési stratégiája nagyon lassan halad, a szakértők sürgetik további férőhelyek létrehozását. Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség,de egyesek szerint még ennél is nagyobb arányú fejlesztés szükséges a fővárosban – Budapesten legalább 10 000 új férőhely kellene. Ehhez nagy segítséget nyújtana a Budapest Diákváros projekt megvalósulása, amely 10-12 000 új férőhelyet biztosítana. A projektről azonban mélyen hallgat a kormány, nem csoda, hiszen alig egy év múlva itt az Atlétikai Világbajnokság és a Diákváros első üteme – amely a stadionalku ferencvárosi feltétele volt – a tervezés, az engedélyeztetés hosszadalmas folyamatát tekintve biztos, hogy nem fog elindulni.

A Fudan terve nem kizárólag a Diákváros projekt meg nem valósulása miatt okoz felháborodást. Nyilvánvaló, hogy a magyar köz- és felsőoktatásba nem fognak a közeljövőben komoly pénzeket ölni, elszállt az államadósság és nem kaptuk meg az uniós forrásokat. A NER politikusai ugyan láthattak nyugati egyetemeket belülről is, de úgy látszik a hazatérés után a szenilitás szelleme szállta meg őket, mintha fel sem tudnák fogni, hogy egy közoktatásban dolgozó tanár munkája érhet havi 2000 eurót, vagy egy egyetemi oktató munkája érhet akár évi 80 000 eurót. Pláne, hogy mit jelent úgy egyébként ideológiáktól független teljesítményt nyújtani az oktatás területén.