Kedvesen körbebontották és bekerítették annak a kiskereskedőnek az autóját és a boltját (benne a javításra beadott mobilokkal), aki perben áll az önkormányzattal.
A kommunikáció szerint azért kell menniük, mert nem lesz kereskedelem a Határ úti buszmegálló területén, ehhez képest jegyzőkönyvünk van arról, hogy 200 négyzetméteres pavilont terveznek a területre.
Hány Illatos út van még?
Az LMP szerint az Illatos út a kormány felelőtlenségének és inkompetenciájának jelképe, de csak a jéghegy csúcsa. A párt a hasonló veszélyforrások, a mentesítési feladatok és a rendelkezésre álló költségvetési források aktuális listáját hiába kérte Fazekas Sándor minisztertől, ezért pert indít az információkért.
A kormány hónapokon keresztül tagadta a vészhelyzetet és a kárelhárítási kötelességet az Illatos úton. A botrány hatására tett lépéseik csak felszíni kezelést jelentenek: a talajban és a talajvízben több ezer köbméternyi, élőlényekbe is bejutó méreg várhat hatástalanításra.
Eközben országszerte számtalan időzített bomba ketyeg. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program évek óta érdemi források és valódi gazda nélkül működik. A több mint harmincezer veszélyforrást monitorozó prioritás-listát a jelek szerint évek óta nem gondozzák, a nyilvánosság számára elérhetetlen. A kármentesítő tevékenységhez forrást rendelő LMP-s költségvetési módosító indítványokat a kormánypártok leszavazták, így sem az idei, sem a 2016-os büdzsé nem biztosít pénzt erre. A csődtörvény hasonló helyzeteket megelőző módosítását is hiába javasolta az LMP.
A kormány százezrek életét, egészségét, stratégiai vízkészletünket kockáztatja. Az alulfinanszírozott, kézivezérlés alá helyezett, a szakemberek többségétől megvált intézményrendszer láthatóan nem képes kezelni a jelentős környezeti kockázatokat.
Sallai R. Benedek,
a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke
Nesze Neked, fogd meg jól!
Avagy mit meg nem tesz egy Fideszes országgyűlési képviselő a köz érdekében?!
Tegnap reggel teljesen egyértelművé vált: a kormánypárt országgyűlési képviselői számára az emberek egészsége fabatkát sem ér. Sem az Illatos út, sem más lerobbant ipartelep okozta környezetkárosítás és egészségkárosodás nem érdekli őket, ugyanis az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elutasította a Csődtörvény környezeti károk felszámolásához szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Az LMP azért készítette ezt a törvényjavaslatot, mert elfogadhatatlannak találtuk, hogy az Illatos úti vegyiművek terepén hosszú évekig nem kezdődött meg a kármentesítés, nem történt semmi, miközben az okozott kár napról napra nagyobb lett. A javaslat alapján a kárenyhítés kényszerintézkedésként lenne elkezdhető a csődeljárásban, a felmerülő költségeket pedig a felszámolási eljárásban térítenék meg az államnak. Véleményünk szerint a kormány jelenleg még az Illatos út vonatkozásában sem oldotta meg a problémát, csak a konkrét esetet kezelte. Nem tudjuk hány Illatos út van még az országban. Nem tudjuk, hogy hány helyen veszélyeztethetik még veszélyes anyagok a lakosság egészségét.
Dr. Vas Imre (FIDESZ) a főváros 6. számú egyéni választókerületének parlamenti képviselője "áljogászkodásba" burkolva nyugodt szívvel, társaival egyetemben nyomott nemet erre a javaslatra. Inkoherenciára, illetve arra hivatkozni, hogy a lehetőség adott a csődtörvény egy másik pontjának alkalmazásával, nevetséges és egyben felelőtlen. Amennyiben ez így van, miért nem alkalmazták azonnal az Illatos út vagy éppen a selypi azbesztgyár kapcsán? Miért kell megvárni, amíg a környezetkárosítás olyan mértékűvé válik, amely már az emberek egészségét tartósan és súlyosan veszélyezteti? Hol van az adott terület lakossága által megválasztott országgyűlési képviselő felelőssége? Képviselő Úr, miért nem tette ki az Ön által hivatkozott jogszabályhely biztosította megoldási javaslatot az asztalra az áprilisi, három kerület vezetői és az illetékes szakhatósági szervek részvételével zajlott egyeztetésen?
Azzal, hogy a bizottság nem támogatta a javaslatot, a kormány és a FIDESZ országgyűlési képviselői újra bizonyították, hogy képtelenek tanulni a hibáikból. Nyilvánvaló, hogy az Illatos úti eset egy rendszerhibára mutatott rá, és az egész ügynek pont az lehetett volna az egyik pozitív következménye, hogy ezt a rendszerhibát kijavítjuk. Sajnálatos módon a kormányt, a választókerületének lakossága felé felelősséggel tartozó országgyűlési képviselőt, illetve a helyi vezetést azonban megint addig érdekelte a probléma, ameddig a határozott, cselekvőképes vezetés képét lehetett erősíteni, a valódi következtetések és tanulságok levonására azonban már nem hajlandóak.
A sérült hordók elszállítása nem elég
Az LMP értékelése szerint a veszélyes anyagokat tartalmazó hordók elszállításával még nem kármentesítik a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyét, a talaj és a talajvíz tisztítására és cseréjére azonban a jövő évi költségvetés nem tartalmaz forrásokat.
Sallai R. Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetési javaslat kármentesítésre nem tartalmaz forrásokat, holott a telephely talajvizsgálatakor kiderült: a határértéket százezerszeresen meghaladja a rákkeltő, benzol tartalmú anyagok szintje. Közölte: az előzetes becslések szerint mintegy 5 milliárd forintba kerülhet a környezet rendbetétele itt.
A politikus szerint az országban számos hasonló lerakat lehet, a környezetügy, a környezetbiztonság azonban csődöt mondott”, a kormányzat csak ott lép, ahol azt a közvélemény kiköveteli. Bizottságával ezért azt tervezi: körbejárják az ország hasonló telephelyeit, mert szerinte nem ismert, hogy Százhalombattától Kazincbarcikáig milyen környezetbiztonság valósul meg”, de a tíz éve megszűnt Fővárosi Vegyiművek egyéb lerakatairól is alig tudható valami.
A képviselő elmondta, írásbeli kérdésben is rákérdezett arra, hány hasonló méreganyagraktár van az országban, de arra is, ki a felelős a közigazgatásban azért, hogy korábban nem kezdeményezték az Illatos úti telep ártalmatlanítását.
Kedden a Miniszterelnökség azt közölte az MTI-vel: kilenc hónapon belül az összes hulladékot elszállítják az Illatos úti telephelyéről, május végéig pedig elviszik a legveszélyesebbnek ítélt mintegy ezer hordót. Hozzátették: ezzel a kormány megoldja a mérgező terület mintegy tíz éve húzódó tereprendezésének ügyét.
Az LMP törvénymódosítással előzné meg az Illatos útihoz hasonló szennyezéseket
Az LMP a csődtörvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyéhez hasonló évtizedes környezeti szennyezés.
Az ellenzéki párt kezdeményezését Csárdi Antal, az LMP fővárosi önkormányzati képviselője jelentette be szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kiemelte, a jogszabály-változtatással azt szeretnék elérni, hogy az állam minden olyan csődeljárásban megkezdhesse a környezeti kárelhárítást, ahol az emberek egészsége, élete kerül veszélybe.
Az LMP törvényjavaslata alapján a kárenyhítés kényszerintézkedésként lenne elkezdhető a csődeljárásban, a felmerülő költségeket pedig a felszámolási eljárásban térítenék meg az államnak.
Csárdi Antal példaként említette, hogy az állam a parlagfűvel benőtt telkek kényszerkaszálását is elrendelheti, így szerinte a kormánynak az Illatos úti szennyezésekhez hasonló esetekben is jogosítványt kell kapnia a veszélyhelyzet elhárítására.
Kérdésre válaszolva felidézte, az előző ciklusban az LMP ferencvárosi képviselőjeként többször is “lepattintották” az Illatos úti problémáról, reményei szerint azonban a csődtörvény módosítása után az állam képviselőivel ez többször már nem fordulhat elő.
Az ellenzéki politikus jó első lépésnek tartja a veszélyes hulladékok elszállítását az Illatos útról, amit szerinte mindenféleképpen a terület rekultiválásának kell követnie.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy azonnali helyszíni vizsgálatot rendelt el az Illatos úti telephelyen, ahol mintegy 2800 tonna hulladékot helyeztek el illegálisan. Az 1,1 milliárd forintra becsült költségeket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell megelőlegeznie, később pedig ez az összeg a felszámolás alatt álló vegyiművek vagyonából fedezhető – mondta.
A kormány mondja meg, hogy mikor kezdi meg az Illatos úti telep kármentesítését!
Az LMP az Illatos úti szennyezés kapcsán találkozót kezdeményezett, melyen részt vett az összes érintett kerület polgármestere és országgyűlési képviselője, a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi szakhatóság emberei, valamint a kormány képviseletében V. Németh Zsolt. A találkozó sajnos eredménytelenül zárult, mert míg a helyi polgármesterek és képviselők pártállástól függetlenül a gyors és hatékony megoldást sürgették, addig a kormány képviselője semmilyen konkrétumot, illetve semmilyen határidőt nem tudott mondani a kármentesítés megkezdésének kapcsán.
Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy miközben az Illatos úti Vegyiművek telepén már rég meg kellett volna történnie a veszélyes anyagok elszállításának, addig a kormány még a kármentesítés megkezdésének dátumát sem tudja megmondani. A párt ezért olyan törvénymódosításokat fog kidolgozni, melyek minden hasonló esetben azonnali cselekvést tesznek lehetővé és garantálják a helyi lakosság biztonságát.
Az LMP szerint az eset arra is rámutat, hogy jogszabályi módosításokra van szükség annak érdekében, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg. Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy míg a hatóság jogosult lenyírni a gazt egy elhanyagolt telekről, addig nem tehet semmit a több ezer tonna vegyi anyag elszállítása esetén, ez utóbbi pedig elfogadhatatlan.
Csárdi Antal
fővárosi közgyűlési képviselő
Jancsó Andrea
IX. kerületi önkormányzati képviselő
Meddig tűri a kormány fővárosi mérgező hulladék-telepet?
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meghallgatását kezdeményezi Sallai R.Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke. A kormánynak választ kell adnia a budapesti Illatos úti veszélyeshulladék-tárolóban tapasztalható életveszélyes, környezetkárosító állapotokra. Az eset rávilágít, milyen kockázatokról feledkezik meg a kormány a környezetvédelmi intézményrendszer leépítése és szétdarabolása során.
A Budapest belterületén a szabad ég alatt tárolt kétezer tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladék évek óta szivárog a talajba, súlyosan szennyezve a felszín alatti vizeket is. A nyári melegben locsolni kell a tűz- és robbanásveszélyes hulladékot – így viszont az folyamatosan a talajba, talajvízbe jut. A kormányzati szervek évek óta tétlenül nézik az életre és egészségre veszélyes folyamatokat.
A környezetvédelmi intézményrendszer feldarabolása nyomán ma nincs a területnek egyértelmű gazdája a kormányban. A vízügy a Belügyminisztériumhoz került, a nemzeti parkok földjei a Nemzeti Földalap kezébe jutottak, a környezetvédelmi felügyelőségeket pedig beolvasztották a területi kormányhivatalokba. Számtalan példa után az Illatos úti szennyezés is bizonyítja: az Orbán-kormány csak akadályt, nyűgöt lát a környezetvédelemben, ezzel pedig az emberek egészségét, életét veszélyezteti.
Sallai R. Benedek,
a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke
Időszerű dilemmák a kilakoltatási moratórium megszűnésének margójára
Március elsején lejárt a rendes téli kilakoltatási moratórium. A tavaszi napsütésre árnyékként vetülnek a tél csendjében halkan megbúvó kerületi szociális problémák súlyos következményei:
drámaian kevés szociális bérlakás, növekvő eladósodás, szociális ellehetetlenülés újratermelődő szegénység, kiszolgáltatottság, kilakoltatások
Az elmúlt héten önkormányzati képviselőként igen nehéz helyzetbe kerültem. Külső budapesti kerületben elhelyezkedő, de a ferencvárosi önkormányzat tulajdonában álló bérlakás lakója keresett meg, hogy bizony őt lányával és két kiskorú unokájával március 24-én rendőrségi közreműködéssel ki fogják lakoltatni. Jellemzően utolsó utáni pillanatban kért tőlünk segítséget, amely valljuk be, nem kis kihívást jelentett kis csapatunknak. Ugyanakkor egyetlen percig sem merült fel bennünk, hogy nem próbálunk meg minden tőlünk telhetőt megtenni.
Nem kétséges, hogy minden egyes kilakoltatás növeli a társadalom instabilitását. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az utolsó pillanatban kért segítség a jó szándékú segítőnek is csupán tűzoltásra ad lehetőséget, hiszen az elsődleges és legfontosabb cél, hogy magát a kilakoltatást – amennyiben még lehetőség van rá – megakadályozzuk. A krízishelyzet megoldása közben önkormányzati képviselőként szembesültem igazán a jelenlegi rendszerben rejlő anomáliákkal. Ugyanakkor nem szabad elhallgatni, hogy egy ilyen helyzet kialakulásában a felelősség általában mindkét felet - az önkormányzatot és a nem fizető ügyfelet egyaránt - terheli, megoldása során pedig óhatatlanul is válaszokat keresünk a miértjeinkre.
Amennyiben a rendszer működésének egészét vesszük alapul, a problémamegoldás folyamatában azonnal számos dilemmát boncolgató kérdés vetődik fel: Az önkormányzat megmentője vagy inkább szövetségese legyen a bajba került állampolgárnak? Van-e egyáltalán bármilyen lehetőség az önkormányzat részéről arra, hogy megelőző intézkedéseket alkalmazzon? Melyek lehetnek azok az eszközök, amelyek tényleges ütőkártyaként funkcionálhatnak az önkormányzat kezében?
Egy ideális világban a rendszernek alapvetően a ’megelőzés – krízishelyzet-enyhítés – reintegráció – utókövetés’ négyesfogatára kellene épülnie, ahol az önkormányzat beavatkozói és szövetségesi szerepe egyaránt érvényesülne. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a lakhatási nehézségek a jelen társadalmi-gazdasági-politikai viszonyok között olyan problémaként jelennek meg, amelyek esetében a prevenció eszközrendszerére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. A prevenció indokoltsága pedig csak fokozódik, ha a szülői önhiba vagy éppen a szülői felelőtlenség következtében gyermekek kerülnek krízishelyzetbe: a kilakoltatás valós veszélyének kapujába.
Kétségtelen, hogy az önkormányzatoknak a szociális nehézségek megoldásában betöltött szerepéről és lehetőségeiről gyakran és élénken vitázunk, különösen akkor, ha a szociális támogatások rendszere áll a középpontban. A szociális támogatások odaítélésében döntési kompetenciával bíró önkormányzati bizottságok olykor negyvenes-ötvenes nagyságrendben bírálják el például a lakhatási támogatás iránti kérelmeket. Egy-egy bizottsági tagnak meglehetősen nehéz dolga van, hiszen úgy kell döntenie az egyes esetekben, hogy semmilyen személyes kapcsolata nincs az érintettekkel, semmilyen környezettanulmány nem áll rendelkezésére annak érdekében, hogy megismerje a támogatást kérő személyi, családi, anyagi hátterét. Így, bízván az illetékes iroda határozati javaslatának megalapozottságában, lelkében némi bizonytalanságérzettel dönt a kérelmek tárgyában.
A jelenlegi ciklusban, amely mindössze hat hónapja tart… Ferencvárosban a szociális támogatások elbírálása vonatkozásában illetékes bizottság négy ülés keretében mintegy 145 lakhatási támogatás iránti kérelmet bírált el. A kérelmezők által felhalmozott tartozások mindent egybevetve meghaladják a 34.000.000.- Ft-ot, ezen belül a tartozások természetét tekintve pedig a közműtartozások 53%-ot, a lakbérhátralékok 26%-ot, míg a közös költség tartozások 21%-ot tesznek ki. A bizottság mindezidáig mintegy 7.600.000.-Ft támogatást ítélt meg azon kérelmezőknek, akik esetében még segítségként értékelhető a támogatási összeg odaítélése. Ám kérdés, hogy mennyire lesznek visszatérő kérelmezők azok, akiken egyszer már segítettünk.
A fenti számokból is jól látható, hogy megkerülhetetlen az önkormányzatok szövetségesi szerepének kérdése. Ennek a problémakezelésben alkalmazandó elsődleges megnyilvánulási formája – a jogi és anyagi segítségnyújtás mellett – az információk célirányos átadása kell, hogy legyen. Továbbá egyértelmű, hogy a jelenleg működő rendszert meghatározott időszakonként mindenképpen felül kell vizsgálni, és a felmerülő anomáliák feloldására – amennyiben szükséges – új garanciákat kell beépíteni.
Mindezek mellett indokolt egyfajta komplex megközelítés, valamint szükség esetén további intézményi kontroll kiépítése, amelynek keretében csak végső esetben alkalmazandóak a jog által biztosított represszív szankciók – így például a kilakoltatás. Be kellene végre látni, hogy a sokoldalú, személyre szabott – akár egy családmentori szolgálat által koordinált életvezetési tanácsokra is kiterjedő – együttműködési programok életközelibb megoldásokat hoznak, s a krízishelyzetbe került személyek is lehetőséget kapnának a segélyezetti létből való kitörésre.
Az önkormányzatoknak minél előbb be kell látniuk, hogy a potenciálisan krízishelyzetbe kerülő állampolgárok érdekében a lejtő legelső szakaszában kell beavatkozniuk, hiszen minél előbb teszik ezt meg, annál kevesebb anyagi áldozatra van szükség. A tőlünk segítséget kérő hölgyön és családján szerencsére tudtunk segíteni: a kilakoltatást felfüggesztették, ugyanakkor belátás hiányában a tűzoltás továbbra is csak tűzoltás marad…
Az LMP javaslatára növelték a hajléktalanok támogatását
A Fővárosi Közgyűlés hétfőn ellenszavazat nélkül fogadta el az LMP azon rendeletmódosító javaslatát, amely visszaállította a rendszeres ellátásért folyamodó hajléktalanok átmeneti, havi 11 ezer forintos támogatását.
Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője a változtatást a közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azzal indokolta, hogy ez az érintettek által a legnagyobb számban igénybe vett támogatás kimaradt a testület legutóbbi döntéséből, amely – törvényi változások hatására – a települési támogatásokat sorolja fel.
Az LMP-s politikus szerint a most elfogadott átmeneti támogatás például azon hajléktalanoknak lehet a segítségére, akik jogosulttá váltak a nyugdíjra, igénylésüket azonban még nem bírálták el.
