http://hvg.hu/itthon/201544_iskolaikat_visszakero_telepulesek_megfizett
ól jön-e 30 millió forint talált pénz egy önkormányzatnak? Ez nem is lehet kérdés, ekkora összeg felkeltené bármelyik település vezetőinek figyelmét. Így történt ez a Tolna megyei Bátaszéken is, ahol idén januárban döbbentek rá, hogy jóval többet fizetnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), mint amennyit a település 2013 januárjától állami fenntartásba vett Cikádor Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolájára a központ költött. A szekszárdi tankerület kimutatása szerint az iskola 2014-ben 63 millió forintjába került a Kliknek, az önkormányzatnak viszont havonta 8,1 millió (azaz egy évben 97 millió) forint hozzájárulást kellett fizetnie a központnak.
2012 őszén hozta létre az oktatási államtitkárság az állami közoktatás mamutszervezetét, s a fenntartásába adta valamennyi állami iskolát. Az intézmények működtetésében azonban helyet hagyott az önkormányzatoknak is: alapesetben a Klik a háromezer fő alatti települések iskoláinak kezelését vállalta, míg a többieknek maguknak kellett gondoskodniuk az oktatási intézmények működéséről. Illetve lemondhattak róla, de ennek fejében hozzájárulást kellett fizetniük az államnak. A hozzájárulás összegét tárcaközi bizottság állapította meg, s ennek ismeretében dönthettek az önkormányzatok arról, átadják-e a jogot.
A közel félezer olyan településből, amelynek lakóinak száma meghaladta a háromezret, a többség már első körben úgy döntött, hogy inkább saját maga fizeti a települési iskola, iskolák működtetését, jelenleg pedig már közel a kétharmaduk vállalta magára ezt a feladatot. A működtetést visszavenni azonban csak kikötött dátumhoz igazítva, jelesül az önkormányzati választásokat követő évben van mód. Idén például június 15-éig kellett az önkormányzatoknak dönteniük arról, hogy fizetik-e tovább a hozzájárulást, vagy saját kezükbe veszik iskoláik üzemeltetését. Mindez azonban csak az infrastruktúra önkormányzati kézbe vételét jelenti, jelentheti, a fenntartásba ugyanis – például az oktatási programba, a tanárok vagy az igazgató kinevezésébe – a településeknek továbbra sincs semmi beleszólásuk.
Bátaszéknek még így is megéri visszavenni az iskolát: egyszerűen kiszámolta, hogy ha azt a pénzt, amit eddig a Kliknek utalt, közvetlenül a saját iskoláira fordítja, azok még pluszforráshoz is jutnak. A Baranya megyei Siklós kicsit kacskaringósabb úton jutott a bátaszékiekéhez hasonló döntéshez. A város 2012-ben lemondott iskolái működtetéséről, azzal, hogy ennek fejében havi 8,7 millió (éves szinten 104 millió) forint hozzájárulást kell fizetnie. Ez év elején aztán a városvezetés is megkapta a siklósi tankerülettől a kimutatást, amiből kiderült, hogy a Klik 87 millió forintot költött 2014-ben az intézményekre. Ennek ellenére a siklósi képviselő-testület első körben úgy döntött, hogy mégsem kéri vissza az iskolát, viszont azt is kikötötte, hogy 65 millió forintnál nem hajlandó több hozzájárulást fizetni évente. A tárcaközi bizottságot mindez azonban nem hatotta meg, újfent azt válaszolta, hogy a várostól elvárt havi 8,7 millió forintból nem enged. Így hát Siklóson sem volt más választás: a saját működtetésébe vette az iskoláit. Annak ellenére, hogy – hasonlóan a többi kisvároshoz, ahová nagyon sok gyerek jár a környező településekről – a „bejárós” gyerekek szülei, illetve az őket „küldő” települések nem járulnak hozzá az oktatási költségekhez.
Pásztón is közel 30 millió forinttal olcsóbban tudnák működtetni az iskolákat – mondta a HVG kérdésére Dömsödi Gábor polgármester, megindokolva, miért kérték vissza oktatási intézményeiket. Eddig havi 12 (évente 144) milliót kellett hozzájárulásként fizetnie a városnak, azonban számításai szerint akár 110 millióból is kijöhetne. Elvileg szeptember elsejétől már Pásztó működtetné az összes iskoláját, ez azonban csak két intézmény esetében sikerült. Dömsödi elmondása szerint még mindig nem kaptak ugyanis választ arra, hogy a Mikszáth Kálmán Líceum működtetését átvehetik-e, így ott két hónapja teljes a bizonytalanság. De az is nehezítette a dolgukat, hogy a Klik részéről nem volt teljes a 2012-es átadás-átvétel sem, így hivatalosan nehéz dokumentálni a már lezajlott visszavételt is.
Olyan városok is akadnak, amelyek inkább menekülnének az iskola működtetésének feladata alól, hiszen – álláspontjuk szerint – ha már a kinevezésekbe nincs beleszólásuk, akkor a krétavásárlásokba vagy a portások foglalkoztatásába sem szeretnének belefolyni. Salgótarján vezetése például 2012-ben vállalta ugyan iskolái működtetését, ám a 2014-es választások utáni új vezetés már azt szorgalmazta, hogy adják át a működtetés jogát a Kliknek. A város ugyanis több mint 280 millió forintot költött iskoláira tavaly, amit nehezen tud kigazdálkodni. Ezért a június közepi határidő előtt felajánlotta a központi intézménynek, hogy szeptember elsejével lemondana a működtetés jogáról. Azonnal megváltozott azonban a városvezetők véleménye, amikor júliusban kijött a papír arról, mennyi hozzájárulást kellene befizetni az átadás után. A számla éves szinten 350 millió forintos kötelezettségről szólt, vagyis a Klik 70 millió forinttal többet kért volna az önkormányzattól a működtetésért, mint amennyibe az 2014-ben került. Ez persze így már a tarjániaknak sem tetszett, így továbbra is maguk intézik és fedezik iskoláik kezelési költségeit.
A háromezer lakosúnál kisebb településeknek nincsenek ilyen gondjaik, hiszen esetükben iskoláik fenntartását és a működtetését is a Klik intézi. S bár pénzt nem kér ezért, cserébe le kell mondania a településnek adóbevételei egy részéről. Ráadásul állandóan ott lebeg a feje felett, hogy a fenntartó bármikor megszüntetheti a települési iskolát; s az ilyen döntésbe még csak bele sem szólhat. A költségek miatt viszont gyakorlatilag szinte minden ilyen kistelepülési önkormányzat átadta iskoláit az államnak – a több mint 1100 oktatási intézménnyel rendelkező, alacsony lakosságszámú településből 55 mégis kért, illetve kapott engedélyt a működtetésre 2012-ben, ám ezt az idei határidőig már csak 26-an vállalták tovább közülük, újonnan pedig mindössze hatan jelentkeztek. Ez utóbbiaknak sem egyszerű meg-, illetve visszaszerezni a működtetés jogát. Kérelmükről szintén tárcaközi bizottság dönt, amely megnézi, hogy korábban kért-e például rendkívüli támogatást az adott település (ez rögtön kizáró ok), illetve hogy milyen az önkormányzat egy főre jutó adóerő-képessége, s ha ez 18 ezer forint alatti, akkor nem engedélyezik az átsorolást.
Noha minden jel szerint szép árréssel dolgozik a Klik a háromezer lakosnál népesebb települések iskoláinak működtetésekor, s emelkedett a központi költségvetési támogatása 2013 óta 150 milliárd forinttal, még így is állandó fizetésképtelenséggel küszködik; ami arra utal, hogy nem jött be az az iskolaállamosításkor gyakran hangoztatott érv, amely szerint a központi működtetés a takarékosabb megoldás. Az Államkincstár adatai alapján a Kliké ma a legnagyobb tartozásállomány az állami szférában. Mint a nyár elején kiderült, sok esetben nemcsak a közműszolgáltatásokért nem fizet, de elmaradt például az érettségi vizsgaelnökök díjának utalásával is. A szolgáltatókkal a hírek szerint már megállapodott a fizetési ütemezésben, ám az augusztusi 7,6 milliárd forintos tartozásállományát szeptember végére csak egymilliárddal sikerült csökkentenie.
RIBA ISTVÁN
