Az önkormányzatok már a Klik megszületése előtt jelezték, hogy hibás rendszer készül, most mégis a helyhatóságokat igyekeznek okolni a kudarcért – vélekedett a Népszabadságnak adott interjúban a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a Gödöllőt huszonhat éve vezető Gémesi György. Az oktatási rendszer átalakítóit azért is bírálta, mert szerinte lett volna értelme beszélni a centralizálásról
– Mi a valódi oka annak, hogy kiszorítják az önkormányzatokat a közoktatásból, s az állam válik az érintett intézmények kizárólagos működtetőjévé, fenntartójává?
– Ezt inkább a minisztériumtól kellene megkérdezni.
– Ott azt mondják, megbukott a vegyes fenntartású modell.
– Ez nem igaz. Nem a vegyes fenntartású modell bukott meg.Kizárólag a Klik bukott meg.
A Klik volt az, amely sokszor nem gondoskodott például krétáról, táblaszivacsról. A Klik bukása egyébként nem váratlan, hiszen már 2011-ben írásba adta a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, hogy a bevezetés előtt álló rendszer nem működőképes, mert rossz a koncepció, s mert nem is volt tisztességesen előkészítve. Az pedig több mint barátságtalan lépés, hogy ezek után azokat az önkormányzatokat hibáztatják, amelyek majd negyedszázadon át tisztességesen működtették az iskolákat.
– Akkor most egyszerűen az önkormányzatokkal vitetik el a balhét?
– Ennek a kormánynak egyetlen tagjától sem hallottam még olyat, hogy bocsánat, hibáztunk. Pedig nem dőlne össze a világ, ha belátnák, lehet tévedni, sőt, lehet másra hallgatni.
Mivel érthetetlen módon a Magyar Önkormányzatok Szövetségét sem hívták el a Köznevelési Kerekasztalra, holott ötszáz település kétezer intézményt működtet ma is, magunk hirdettünk fórumot, hogy legalább hallgassanak meg minket, induljon valódi párbeszéd. A fórumot sikerrel megtartottuk, a párbeszéd elmaradt.
– Az államosításról is tárgyaltak volna? Létezik olyan központosítás, amelyet támogatna az önkormányzati szféra?
– Mi azt mondjuk, hogy lehet, sőt kell beszélni a centralizálás és a decentralizálás kérdéséről. Hiszen vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek sem anyagi lehetőségük, sem megfelelő szakembergárdájuk nincs. A korábban iskolafenntartó önkormányzatoknak úgy húsz százaléka sorolható ide szerintem. Nagyon sok olyan település van azonban, ahol hihetetlen szakmai tudás halmozódott fel bő két évtized alatt, és még az elvonások ellenére is van fedezet az iskolák működtetésére. Ráadásul nem lenne szabad kihagyni a számításból azt, hogy az önkormányzatok rendkívül motiváltak az oktatásügyben, hiszen az ott élő gyerekekről, a családokról, az ő jövőjükről, végeredményben a település jövőjéről van szó.
De többek között a diákok esélyegyenlőségét is az szolgálná a leginkább, ha mindenütt a legalkalmasabb fenntartó felelne az iskolákért: néhol az állam, néhol az önkormányzat, néhol együtt. De a jól működő rendszer fontos lenne azért is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy három kérvényre és három aláírásra van szükség mondjuk egy WC-deszka cseréjéhez vagy elég egy telefon az önkormányzat illetékeséhez.
– Márpedig készülhetnek a kérvényezési rendszerre az iskolákban, hiszen a szakminiszter már benyújtotta az oktatási törvényeket módosító csomagot az Országgyűlésnek, és jön az új Klik.
– Az utóbbi hetek eseményei, a Köznevelési Kerekasztal látszategyeztetései alapján világossá vált, hogy valahol magas szinten megszületett a politikai döntés, s az apparátus azt végre is hajtja.
– Politikai döntés lenne az iskolafenntartás átalakítása?
– A kormányzati stratégia része, hogy rövid pórázon tartják az önkormányzatokat. Mind több feladatot és forrást vonnak el, egyre szűkül a mozgástér. Ma már teljesen természetesnek számít, hogy a térség országgyűlési képviselőjén múlik, hova, mennyi pénz jut.
– Az iskolákat is a kormányzattól való függés erősítésére használnák fel?
– Annyi biztosan látható, hogy szinte minden területen egyre nagyobb a függés és a kiszolgáltatottság.
– Tudható már, hogy az önkormányzatok mikor és miként szállnak ki a rendszerből?
– A gyakorlati teendőkről szinte semmit nem tudni. Mert megint éppen olyan kapkodva, kevés információ alapján alakítanak a rendszeren, mint a Klik megszületésekor. Hol van például az a tanulmány, amelyet a Klik elmúlt hároméves működéséről készítettek? Nincs ilyen. Megint ötletelnek, s politikai célok mentén alakítanak a rendszeren. Ez pedig előrevetíti az újabb bukás lehetőségét. Május közepe van, július elején állna fel az új fenntartó, miközben ennyi idő alatt még akkor sem lenne idő a tisztességes átadás-átvételre, az épületek számbavételére, ha lenne részletes terv. De ilyen sincs. Ma még azt sem tudni, hogy hol, mikor, miként jönnek létre az újnak mondott oktatási központok.
Forrás: Nol.hu
